|
Post by Vizió on Jul 23, 2011 15:42:28 GMT 1
Konyha, étkezõ, irodák, tanterem és folyosók. Murdok ezredes a keleti szárnyban kapott helyet.
|
|
|
Post by Ramis on Jul 23, 2011 16:04:59 GMT 1
[NJK: Sunbird]
Hétfő. A vasárnapi ebéd nyomai még bennem vannak. A düh, a bizonyítási vágy. Elegem van a szerepkörömből, megmutatom én nekik, hogy nem egy elkényeztetett kis liba vagyok. Na persze szeretem pofára ejteni a népeket, úgyhogy most is tartom magam ahhoz, amit eddig megszoktam. Lapos talpú fekete balerinacipő, valamivel a combom közepe fölé érő fodros cuki kis lila szoknya, egy csini kis fehér toppal. Kezemben sporttáska némi holmival otthonról. Ruhák, fogkefe és hasonlók. Meg egy kép a családról. Azért szeretem őket, csak... elég volt egy kicsit belőlük. Apám elhozott a birokig, anyám folyamatosan megpróbált a lelkemre beszélni út közben, de mikor rájuk vágtam a kocsiajtót és integetve-mosolyogva eltipegtem a kapuig, majd be is léptem rajta... azt hiszem tudatosult bennük a döntésem véglegessége. Nem fogok sírva hazaszaladni hozzájuk. Ha beledöglöm sem. Szépen belibegek a portáig, villantok igazolványt, meg behívót, útbaigazítanak és megkezdem a keresését egy bizonyos Murdock ezredesnek. Első pillantásra egyszerűnek tűnik, ám mikor belépek a házba... hát igen, talán annyira mégsem lesz egyszerű. Kicsit nagy... nagyobb mint a mi házunk, pedig mi sem vagyunk ám szegények. ~ Úristen, szedd már össze magad! Nehogy lebőgj máris, még meg sem érkeztél! Mit is mondott? Előre, meg... arra... na mindegy, ha nagyon nézelődöm, előbb-utóbb úgyis felkínálja majd valaki a segítségét én meg majd készségesen elfogadom. ~
|
|
|
Post by Vizió on Jul 23, 2011 18:51:21 GMT 1
- Szia. Így a vén Murdel idióta nagyon fog üvölteni rád, de te vállaltad. Na gyere, odaviszlek.
Bagoly az egyik oldalajtón vágódik ki, fehér pólóban és terepmintás nadrágban, katonai bakanccsal ékesítve. Ránézésre csatornát pucolt, de hiányzik a szag, szerencsére, megjelenése egészen ijesztõ lehet, fõleg, hogy a mondatot hátrafelé nézõ fejjel mondja, miközben gyors léptekkel elhalad Sunbird mellett.
- Én Bagoly vagyok, poser, ahogy itt hívnak. Ja, igen, ha ezt üvölti valamelyik, akkor vigyázzba kellene vágni magad, hogy szeressenek. Na, gyere, gyere már!
~ Jó a segge és tetszenek a lábai is... vajon szétdobja õket? ~ Ha igen, akkor se neked idióta.
- Na, jössz?
Még egyszer hátrafordul az ismeretlenre, reméli, hogy az követi, ha nem, vállat von én folytatja az útját. Ha jön, akkor bejelenti az ezredesnek, ha nem, akkor csak a saját dolgait közli.
- Uram! Kész vagyok. Ja, jött egy újonc.
Nem vágja magát vigyázzba és csak flegmán tiszteleg, tehát bemutatja, hogy mit ne csinálj az ezredesed elõtt. Murdock feje már a puszta megjelenésétõl lila, így az, hogy felfújja magát csak egy nagyon elrejtett nagyon gonosz félmosolyt csal ki Bagolyból.
|
|
|
Post by Ramis on Jul 23, 2011 21:20:03 GMT 1
[NJK: Sunbird]
Váratlanul ér, hogy hozzám szólnak, ezért először csak a hang beazonosításával törődök. A 180 fokban kitekert nyak láttán kissé elfintorodom, mert enyhén szólva morbid a látvány. Normális mutánsok jobb esetben ilyen nyakkal halottak szoktak lenni. De ez a liba nagyon is él. De nem baj, legalább segít. - Murdock ezredesre célzol? Amúgy ha nincs egyenruhám, nem tudok másban megjelenni, csak amim van, nemde? - Kérdezek vissza, de közben újabb infókkal gyarapszom. Poser. Nagyon remek. - Örvendek, Sunbird. - Csak, hogy meglegyen a bemutatkozás és ne mondhassa, hogy bunkó vagyok. Sietek utána. Még meg kell szoknom ezt a rohanást... Aha, megjöttünk. Nagyon jó, örülök. Főleg, hogy mindennemű tiszteletet mellőz és amint belépek látom az ezredes idegességét. Fogalmam sincs, hogy be kéne-e jönnöm, vagy kint megvárni, míg behívnak. Ez olyan ösztönös dolog. Ha letépik érte a fejem, akkor legközelebb majd nem így teszek. - Jó napot, uram! - Izé, akkor most tisztelegni kéne? Hát, majd legközelebb. Egyelőre még nem vagyok katona, csak szeretnék az lenni, úgyhogy jobb híján csak állok, és várom, hogy mit közölnek velem. Üvöltésgyanús a dolog. Sebaj, míg a hallásom nem sérül, kibírom. Pocsék bemutatkozás, de majd később rendbe hozom az imázsom.
|
|
|
Post by Vizió on Jul 24, 2011 21:47:15 GMT 1
NJK: Murdock ezredes, Bagoly
- Remélem csak a szemem káprázik és maga nem miniszoknyában szambázott be ide...
Murdock a szemeit nyomkodja, igyekszik lenyugtatni magát és a vérnyomását is lehozni az egekbõl.
- Bagoly, kint várjon. Behívót. Neve? - csak egy pillanatot ad, hogy a lány válaszoljon neki. - A válasz, poser, urammal kezdõdik és végzõdik! Húzza ki magát! Mi ez a nyegleség! Egy normális nadrágot nem volt képes felvenni! Gyerünk! Neve? Kódneve? Honnan jött? Miért akar csatlakozni? NEM ÉREK RÁ EGÉSZ NAP AZ ANYJA KESERVIT!
Ahogy a kérdések záporoznak úgy kezd megint egyre jobban felfújódni az ezredes, de ennek leginkább nem az újonc az okozója, hanem Bagoly, akibe nem sikerül az istennek sem valami értelmet és katonai fegyelmet nevelniük.
- Rendben. Most kap egy kijelölt szobát. Itt a házi és napirend. Holnapra bevágja, már ma betartja. Ruhát az alagsorban kap, Bagoly elkíséri. Kérdéssel hozzá fordul, én nem érek rá. Délben kifogástalanul bertartott öltözékben megjelenik a gyakorlópályán. Most takarodjon. BAGOLY!
A szólított benyit és az ajtónak támaszkodva néz az ezredesre. Nem igazán foglalkozik a liluló fejével.
- Tudom, ruha, szoba, délre gyakorló. Hallottam... uram.
Bemutat egy tisztelgést, ami egyáltalán nem szabályos és a vége leginkább igazi bemutatás mit tisztelgés. Nem várja meg, hogy Murdock megint nekiálljon üvölteni, inkább elindul. Ha esetleg az újoncka nem indulna meg elkapja a karját és indulásra készteti.
- Mi a méreted? Bár, teljesen mindegy. Vagy túl kicsit, vagy túl nagyot fogsz kapni. Ne aggódj, az elsõ pár adagot szinte azonnal dobhatod majd ki. készülj fel rá, hogy az öreg Murdel még a yugisabbak közül való, a többiek jobban ordítanak...
|
|
|
Post by Ramis on Jul 26, 2011 19:26:33 GMT 1
[NJK - Sunbird]
Már a nyelve hegyén lenne, hogy megkérdezze 'miért, talán nem tetszik? Nem elég csini?' de inkább mellőzi magát. Elvégre ez még itt a nulladik napja. Az ilyesmit későbbre kell tartania. Kellene... mert mégsem állja meg szó nélkül. - Elnézést uram, egyelőre még nincs egyenruhám, kénytelen voltam civil holmiban jönni. - Még vigyorogna is, de ezt már tényleg nem kockáztatja meg. A behívót, meg a többi szükséges okmányt már teszi is az asztalra, s közben válaszol a kérdésözönre legjobb tudása szerint, meg próbálkozik megjegyezni a formulát, amit amúgy már ismer, mert minden katonás filmben megjelenik, szóval ezt még a hülyék is tudják. Kihúzza magát, aminek következtében a szépen fejlődő mellei is kidomborulnak még jobban. Akarták is pomponlánynak beválogatni, csak ő nem akart menni... - Anette Christine ... , Sunbird, New York, szolgálni a hazámat, uram! - Közli rendes újonckatonához méltóan. Az üvöltés inkább a nevetőizmait ingerli, mintsem különösebb ijedtséget keltsen benne. - Értettem, uram! ~ Jham, lehagytam egy 'uram'-ot. Na majd legközelebb. Talán. ~ Az információkat igyekszik megjegyezni, és a papírokat is elveszi, majd távozik. Kint az ajtó mellett a falnak veti a hátát, és hallgatja a másik poser kiosztását. Hogy ez a Bagoly lenne-e máris rossz hatással rá, vagy magától is ennyire idióta, lázadó legyen... nos erre a kérdésre így hirtelen talán még ő sem tudna felelni. Bagoly nem sokat időzik, már jön is kifelé és elkapja a karját. Elhúzódik, jelezvén tudja ő magától is követni. - Muris, ahogy felhúzza magát. Amúgy az ilyenekkel az a legjobb, ha te közben tök nyugodt maradsz. Kiidegeled vele. Na persze utána te húzod a rövidebbet, de az a pár perc, amíg te szívatod... na de majd meglássuk. Komolyan azt vártam mikor durran szét a feje, vagy akadnak fel a szemei és esik össze. - Bájosan kuncog egyet. - Amúgy lazán nyomod. Nem ettek ezek még meg téged? Tényleg, mióta vagy itt? Gondolom, ha poser vagy akkor nem rég jöttél.
|
|
|
Post by Vizió on Jul 27, 2011 10:38:32 GMT 1
NJK: Bagoly
- Persze, hogy az a legjobb. Egyébként nem üvöltött volna veled, ha én nem jelenek meg. Tudod, ez a személyes varázsom!
Nevetve indul tovább a folyosón az elutasítást nem veszi magára. Nagy lányt akar játszani a másik, hát tegye, õt nem zavarja.
- Az, hogy poser vagy vagy nem, az nem attól függ mióta vagy itt. Ha megérted az elvet, akkor lehet rookie. Addig marad a poser és reménykedj, hogy nem vágnak ki. Tehát, ha komolyan gondolod ezt a mutánsok mindenek felett és az emberek szemét korcsok, rabszolgának jók maximum, akkor tartsd a szád, szépen tisztelegj és tartsd távol magad tõlem.
Az utolsó mondatot teljesen komolyan gondalja, ez azon is látszik, hogy mennyire komoran néz a másikra.
- Nem azt mondom, hogy ne kapjanak jogokat, de sok olyan van, aki a törvények betartása mellett él és igenis dolgozik, nem kúszik a szennyben mint valami disznó. Aki meg nem regisztrál, az a béke ellen van, azokat viszont nem szeretem.
Elérnek egy lifthez, ahol Bagoly könnyed mozdulattal becsúsztat egy kártyát a leolvasó nyílásba.
- Majd te is kapsz ilyet. Ez az alsó mosókonyhához ad belépési engedélyt, meg a gyengélkedõre. A nagy kiképzéshez a másik kell, de oda még nem vagy jogosult. Szerintem azonnal ki is nyírna a hely, azt meg nem kockáztatják. Az aggódó apucik és anyucik nem annyira szeretnék Magneto bácsit érte. Persze, balesetek mindig vannak...
Bagoly gonosz vigyora elárulja, hogy igenis szereti amit csinál, de talán a nagy része nem is igaz annak, amit most elmondott.
- Helló Chuck! Kéne egy cucc az újoncnak. Szerintem add neki a túl kicsit. Az is lötyög majd rajta.
A nevezett szigorú tekintettel végigméri Sunnyt és a polcok felé fordul.
- Cipõméret? Két nadrág, három póló, egy zubbony, mellény, fegyvertáska, késtok, bakancs. Egy edzõruha, futócipõ kiadva. Itt írd alá... remek. Tisztítása a mosodában, a te felelõsséged. Heti egyszer ellenõrzés lesz, mindig legyen tiszta, rendezett, összehajtogatott.
Ahogy eldarálja a monológját és a továbbiakban nem szól hozzájuk. Felmennek a lifttel az emeletre.
|
|
|
Post by Ramis on Jul 27, 2011 19:33:03 GMT 1
[NJK - Sunbird]
Személyes varázs, mi? Na persze, ez a csaj lökött. Egyelőre jó társaságnak tűnik, de ki tudja mennyit használ ez majd a presztízsemnek. Lehet elég rossz színben tüntet majd fel. - Pontosan miért is tartsam magam távol tőled? - Kérdem kissé értetlenül, de továbbra is vigyorogva. Vannak tippjeim, miszerint nem fognak engem sem szeretni, ha egy ilyen link alakkal lógok, azonban a következő mondata kicsit összezavart. Nem ért egyet ezzel az egésszel teljesen, és ha én meg igen, akkor nem leszünk haverok? - Tudod, alapvetően csak azért jöttem, hogy bizonyítsak. Bizonyítsak az ősöknek és magamnak, hogy végig tudom csinálni a kiképzést. Aztán hogy utána ténylegesen katona leszek-e a nyugdíjazásomig, nos... egyelőre még azért befejezném a sulit is. De szeretném szolgálni a hazámat is. De szívesen elkapnék pár ellenállót. - Már csak a hecc kedvéért is. - Na persze! - Nevetve kételkedek Bagoly szavaiban. Azért csak nem ölnék le a leendő katonákat. De kétségkívül rázós lehet a dolog. Ezért is jelentkeztem. - Ezzel most azt akarod mondani, hogy vézna vagyok? - Vágok vissza játékos sértettséggel Bagolynak a legkisebb is lötyög rajta megszólalásért. Ennek a Chuck fazonnak csak biccentek köszönésképp. - Harmincnyolc. - Vágom rá sebesen. Nem bájcsevegünk. Vele nem. Az átvételi elismervényt aláfirkantom, az eligazítást meghallgatom, biccentek. - Értettem! - Közlöm katonásan, majd követem Baglyot a lifthez. - Hát ez egyelőre gyorsan ment. Anyámék teljesen ki voltak borulva, hogy ide akarok jönni. Jaj, nem lányoknak való hely az! - Úgy sopánkodok, ahogy anyám is tette, némileg affektálva túlspirázom kissé, meg pofákat vágok hozzá. Tulajdonképpen kigúnyolom. - Téged könnyen elengedtek a szüleid?
|
|
|
Post by Vizió on Jul 30, 2011 9:04:46 GMT 1
- Azért barátosném, mert nem teljesen értek egyet azzal, hogy minden humán kiirtandó. Viszont, ha te így látod, az rosszat tehet a barátságunknak.
Chuck monológját és az átvételt szótlanul figyeli, majd az emeltre viteteti magukat.
- A bizonyítás szép dolog, szép cél. Majd kitalálod, hogy mennyire igaz, ha levisznek a Veszélyterembe.
Az újonc bolondozására csak mosolyog, valahogy keserûen, de igyekszik nem elárulni magát.
- Szüleim? Ja, nekem kicsit más a státuszom...
~ Ez mennyire classified? ~ Fogalmam sincs. Nem szóltak, hogy ne pofázz róla, nem? ~ De, csak egyikõtök se figyelt oda. Nem publikus információ a gyorsított növekedés. ~ Akkor... nem kéne elmesélni... ~ Nem. ~ Mesélj nekem!
- Sose volt senki, aki sopánkodjon és igazán helyettem döntöttek. Ez van, ezt csinálod. Nincs döntés, nincs hezitálás. Az, hogy ezt én mennyire szegem meg - olyan gonosz vigyor terül el az arcán, hogy szinte süt róla a gonosz elégedettség. - Mit szólnál egy kis lógáshoz délig?
A következõ pillanatban azért megkomolyodik, de nem túlzottan.
- Kirúgatni azért nem foglak, de nem garantálom, hogy megúszhatod a dobozt. Mondta, hogy melyik szobába rakjalak? Nem? Akkor jössz ebbe. Én alszom fent, tied lehet az alsó ágy. Szemben Jimmy és Calvin van, jó srácok, de szerintem csöppet agy mosták õket.
|
|